A képviselőház elé került színháztörvény-tervezet ellen tiltakoztak nov. 24-én a romániai színházak alkalmazottai. Cristian Sofron, a színházi szakszervezetek országos szövetségének (USIS) elnöke elmondta: amennyiben a törvényhozás nem változtat álláspontján, általános sztrájkot hirdetve befagyaszthatják a teljes színházi évadot. A szakma visszalépésnek tekinti a tervezetet, és attól tart, hogy a készülő jogszabály több színház, a vidéki színjátszó intézmények legnagyobb részének megszűnéséhez vezet. A tervezet szerint a színházakat állandó társulattal rendelkező, befogadó-, illetve alapítványi színház kategóriába sorolnák, az állami színházakat kivéve pedig az ezeket finanszírozó helyi önkormányzatok döntenék el, hogy vidékük színháza melyik kategóriába sorolható. A tervezet szerint egy pályakezdő színész három évig kötelező módon csak minimálbért kap. A kolozsvári és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház egyelőre nem sztrájkol, erről Marosvásárhelyen sem döntöttek. /Antal Erika, Benkő Levente, Erdei Róbert, Farkas Réka: Befagyaszthatják az évadot. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./
2003. december 5.
Szatmárnémetiben dec. 4-én volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szatmárnémeti küldöttjelölő gyűlése a Láncos templomban. A mintegy 150 fős hallgatóságot Pécsi Ferenc képviselő és Sipos Miklós református esperes köszöntötte. A Szatmár megyei Magyar Polgári Egyesület elnöki tisztségét is betöltő Pécsi felszólalásában ismertette az EMNT program- és autonómiatervezetét, majd az egybegyűltek hozzászólásai következtek. A jelöltlistát, valamint a felolvasott programtervezetet egyöntetű szavazással fogadták el. /Erdei Róbert: Harminc EMNT-jelölt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./
2004. május 12.
Papp Előd szerint az RMDSZ-nek sincs Hargita megyei szervezete, így nem indíthat jelölteket a székely megyében – jelezte Papp Előd, aki óvást nyújtott be a csíkszeredai bíróságon. Az RMDSZ-nek ugyanis – állítja – csupán gyergyószéki, udvarhelyszéki és csíkszéki szervezetei vannak. Dézsi Zoltán, a gyergyószéki RMDSZ elnöke szerint mindig is volt Hargita megyei szervezet. Ha elfogadják az óvást, és a Német Demokrata Fórumot is kizárják a versenyből, Hargita megyében csak a román pártok indíthatnak jelölteket. A Hargita Megyei Törvényszéken máj. 10-én tárgyalták a Német Demokrata Fórum vezetősége által benyújtott óvást, amelyben az NDF nevében leadott MPSZ-es /Magyar Polgári Szövetség/ megyei tanácsosi jelöltlista semmissé nyilvánítását kérték. Sükös József, az NDF helyi szervezetének a védőügyvédje felmutatott az NDF Erdélyi Regionális szervezete elnökének kézjegyével ellátott dokumentumot, amelyben Paul-Jürgen Porr beleegyezését adja, hogy a székelyudvarhelyi tagszervezet választási listát állítson. Az ülésen jelen lévő ügyész az NDF által benyújtott óvás visszautasítását javasolta, tehát a máj. 11-i ítélethirdetéssel mégis indulhatnak a fórum listáin az MPSZ jelöltjei. /D. Balázs Ildikó, Erdei Róbert, Gergely Edit: Román tanács lesz Csíkban? = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./
2004. június 16.
A Bihari Naplót is megjelentető Inform Média Kft. vásárolta meg a Szatmári Friss Újságot, a Szatmár megyei napilapot, július elsejei hatállyal. Baranyai István, a szatmári kiadó igazgatója, eddigi többségi tulajdonos elmondta, év végéig nem lesznek személyi, illetve formai változtatások a lapnál. A Szatmári Friss Újság irányítását 1991-ben vette át a többnyire a lapnál dolgozó munkatársak által alapított Zotmar Press Kft. Az akkori 14 társtulajdonosból mára négyen maradtak a kiadónál, akik az elmúlt években folyamatosan felvásárolták a többiek részesedését. Baranyai István 53, Baranyai Attila 31, Stahl István és Kiss Ferenc a részvények 8-8 százalékát birtokolta. A lapkiadáson kívül Szatmárnémetiben és Nagykárolyban lapterjesztéssel is foglalkozó Zotmar Press 48 alkalmazottat foglalkoztat, negyven százalékuk a terjesztési hálózatban dolgozik. A Szatmári Friss Újság Erdély egyik legnagyobb példányszámú megyei napilapja. Jelenleg mintegy 8400–11 400 példányt sikerül eladni. Az egyik legnyereségesebb napilap. Az SZFÚ védőszárnyai alatt Máramaros megyében április elején elindult a Gutinmelléki Friss Újság is. /Erdei Róbert, Rostás Szabolcs: Osztrákoké a Szatmári Friss Újság. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./
2004. június 23.
Újabb négy évig lesz a Szatmár megyei tanács elnöke Szabó István. Az RMDSZ jelöltjét a 33 tanácsosból 22-en támogatták az alakuló ülésen. A Szatmár megyei önkormányzatba az RMDSZ-nek 13, a kormánypártnak 10, a Nemzeti Liberális Pártnak 7, a Demokrata Pártnak pedig 3 képviselőt sikerült bejuttatnia. Marosvásárhelyen két magyar alpolgármesteri tisztséget szerzett meg az RMDSZ. Csegzi Sándorról már megválasztása előtt tudni lehetett, hogy komoly esélyei vannak a tisztség elnyerésére, viszont Bárczi Győző városi alpolgármesteri funkciója meglepetésként hatott mindenki számára. /Erdei Róbert, Szucher Ervin: Az „ismeretlen” Bárczi. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./
2004. július 7.
Az előző esztendőkkel ellentétben idén a nyolcadikosoknak már csak egy alkalom állt rendelkezésükre a vizsgára. Mindazoknak, akiknek a néhány nappal ezelőtt befejeződött országos felmérés alkalmával nem voltak sikeresek, két lehetőségük van: várnak egy évet, és jövőre újra megpróbálják, vagy szakiskolában folytatják tanulmányaikat. Varga Attila parlamenti képviselővel 36 szatmárnémeti lakos juttatott el beadványt az Oktatási és Kutatási Minisztériumhoz, amelyben egy újabb vizsgaidőszak megszervezését kérvényezték. Varga Attila ugyancsak diszkriminatívnak nevezte a minisztériumi rendeletet. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes közölte: Szatmár megyében mintegy 1050 diáknak nem sikerült a kisérettségije, ezek közel egyharmada magyar nemzetiségű. Háromszéken a statisztikák elégséges eredményeket mutatnak, a tanulók idén is románból szerepeltek a leggyengébben, 443 diák nem érte el az átmenő ötös jegyet, közülük 385 a román nyelv és irodalom vizsgán szerepelt elégtelenül. Leggyengébben a falvakon tanuló diákok vizsgáztak, akadnak települések, ahol egyetlen egy gyerek sem ment át. A Magyar Polgári Szövetség háromszéki szervezete állásfoglalást adott ki, melyben azzal fordul az érintettekhez, hogy „összehangoltan, közösségi szinten tiltakozzanak minden illetékes intézménynél, írásban kérve a pótképességvizsga megszervezését”. Murvai László, az Oktatási és Kutatási Minisztérium kisebbségekért felelős vezérigazgatója szerint nem kell tragédiaként felfogni, ha a gyermekek egy része nem jutott be gimnáziumba. /Erdei Róbert, Farkas Réka: Kétségbeesett nyolcadikosok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./
2004. november 4.
Két fiatal szatmári újságíró, Erdei Róbert és Túrós Loránd elhatározta, hogy magyar rádiót indít Szatmárnémetiben, a település lakosságának közel 40 százaléka magyar. Megkapták a szükséges frekvencia engedélyt. A City Rádió a 106,4FM frekvencián fog sugározni, a tervek szerint 24 órán át, legnagyobb részt magyarul. Március 15-ére tervezik az ünnepélyes indulást. /(Sike Lajos): Magyar rádió indul Szatmárnémetiben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
2005. április 15.
Szatmárnémetiben a 70 ezres románságnak 3 napilapja, 3 rádiója és 2 tv-adója van, az 50 ezres magyar lakosságnak pedig csupán egyetlen napilapja. A három többségi rádió közül mindössze egynek van magyar műsora, az is csak heti szűk egy-két órában. Az elmúlt években még kezdeményezés sem történt a helyzet javítására. Két fiatal újságíró, Túrós Lóránd és Erdei Róbert elhatározta, hogy magyar rádiót indít. Az eredeti tervek szerint a City Rádiónak március 15-én kellett volna beindulnia, de pár hetet csúszott a határidő. Már kész a legmodernebb rádiós technikával felszerelt stúdió. A sokféle engedélyeztetésben segítségükre volt Gáspárik Attila és Nagy Zsolt miniszter. A stúdió s berendezésében magáncégek segítettek, legtöbbet a Panatek és a Silcomprest Kft. Összeállt a csapat. Krammer Csilla jogász gazdasági, Schwarczkopf István a műszaki igazgató, s két rádióst is felvettek. Az egyik Bartos Erzsébet, aki Magyarországról tért vissza szeretett városába, a másik Dancs Artur, aki a területi Tarom-iroda vezetését hagyta ott a City Rádióért. A 24 órás adás többsége magyar nyelvű, reggel 6-tól este 6-ig magyar műsorokat sugároznak, amit román nyelvű műsor követ, majd éjszaka zene. Jó esély van rá, hogy az ősztől beinduljon egy önálló magyar tévéadás is Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Tíz évi tétlenség után. Magyar rádió és új napilap indul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
2006. május 3.
Erdei Róbert és Turós Lóránd egy évvel ezelőtt Szatmárnémetiben indították el a City Rádiót, Szatmárnémeti első magyar nyelvű kereskedelmi rádióját. Mostantól már Nagykárolyban is sugároz a City Rádió, a 93,8 FM-en. A hét végén tartandó nagyszabású születésnapi ünnepséget tartanak, május 6-án pedig Érdekvédelem és reklámpiac címmel Szatmárnémetiben konferenciát szerveznek az audiovizuális erdélyi médiumok tulajdonosaival és munkatársaival. Erdei Róbert tulajdonos a rádió kommunikációs igazgatója rámutatott, egyre több a magyar nyelvű adó, de alig tudnak egymásról. /Gergely Edit: City Rádió: szülinap és találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
2007. március 22.
Új erdélyi rádióstúdió indítását tervezi az RMDSZ által az Erdélyi Magyar Televízió működtetésének céljával 2004-ben létrehozott Janovics Jenő Alapítvány. Kelemen Attila, a projekt megbízott felelőse elmondta: a marosvásárhelyi stúdió kialakítására az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítvánnyal köt szerződést a Janovics Alapítvány. A projekt keretében a Communitas 200 ezer lejt fordít a stúdió műszaki berendezésének beszerzésére és infrastruktúrájának kiépítésére, a rádió működésének biztosítására pedig évente további 400–500 ezer lejt szánnak. A berendezés a Communitas tulajdonát képezi majd, a Janovics Alapítvány pedig teljes körű, díjtalan használati jogot kap a különféle eszközök igénybevételére. Kelemen szerint az, hogy a projekt kezdeményezője az RMDSZ, nem jelenti azt, hogy a rádió a politikai propaganda eszköze lesz. Csép Sándor, a Janovics Jenő Alapítvány egyik alapító tagja a Krónikától értesült az Erdély FM létrehozásának tervezetéről. Felháborítónak tartja, hogy közel egyéves szünet után, 2006 decemberében tartott legutóbbi alapítványi ülésen egyáltalán nem volt szó produkciós rádióstúdió létrehozásáról. Sajnálatosnak tartja, hogy az alapítvány mára kizárólag az RMDSZ kézi irányítású érdekérvényesítő eszköze lett. A Janovics Jenő Alapítvány 2004 őszén meghívásos pályázaton kapott 300 millió forintot az erdélyi egész napos magyar televízió létrehozására. 2005. december 15-én elfogadott határozatával a Gyurcsány-kormány beleegyezett abba, hogy a 300 millió forintot az eredeti tervektől eltérően erdélyi magyar rádióhálózat létrehozására és televízióstúdiók támogatására fordítsák. Sem Rostás-Péter István, a közszolgálati rádió kolozsvári stúdiójának főszerkesztő-helyettese, sem pedig Orbán Katalin, a magyar szerkesztőség vezetője nem tud semmiféle megkeresésről az Erdély FM részéről. Irsay Miklós projektvezető /Paprika Rádió, Kolozsvár/ információi szerint az Erdély FM hírügynökségi szerepet töltene be. „Bennünket megkeresett Kelemen Attila. Bármilyen együttműködésre nyitottak vagyunk az Erdély FM-mel, de konkrét idősávokról még nem esett szó” – mondta el Erdei Róbert, a City Rádió /Szatmárnémeti/ társtulajdonosa és kereskedelmi igazgatója. A Partium Rádió /Nagyvárad/ főszerkesztőjét két-három hete néhány perces beszélgetés erejéig keresték meg, és tájékoztatták az induló Erdély FM terveiről, konkrétumokról azonban nem esett szó. „Öntől hallok erről először” – reagált a Krónika megkeresésére Nagy István, a Gaga Rádió /Marosvásárhely/ igazgatója. Balázs Árpád, a Príma Rádió /Székelyudvarhely/ felelős szerkesztője elmondta: nem értesült az induló új rádióról, és senki sem kereste fel a műsorajánlattal. Kovács Zsolt, a Sláger Rádió /Sepsiszentgyörgy/ felelős szerkesztője elmondta: nem keresték meg ezzel az ajánlattal. „Hallottam az új rádióról, de hivatalosan még nem kerestek meg minket” – nyilatkozta Günther Ottó, a csíkszeredai Fun FM főszerkesztője. /Hangol a Nagy Testvér. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2007. május 7.
Május 7-én ünnepli kétéves születésnapját a szatmárnémeti City Rádió. 2005. május 7–én, reggel 6 órakor szólalt meg először a rádió magyar nyelven, emlékezett vissza a két társtulajdonos – Túrós Lóránd és Erdei Róbert. A Samtel rádiónak volt ugyan egy magyar nyelvű adása, amely az elején több órában sugárzott, aztán már csak naponta két órában. Kiderült, hogy nem jó megoldás folyton átváltani románról magyarra és újra vissza, mert a rádió elveszítheti a hallgatóit. A Samtel utolsó magyar búcsúadása után elhangzott, hogy egy magyar rádiót kellene létrehozni. 24 órán át közvetít magyar nyelven a City Rádió, már 14 műsorvezetővel dolgozik, és 2006 április 30-ától Nagykárolyban külön frekvencián sugároznak. Az egész megyét lefedi, már nemcsak a szatmárnémetieké ez a rádió, hanem a sárközieké, a csengerieké és a mátészalkaiaké is. Ha Csengerben történik valami, a polgármester vagy a művelődési ház igazgatója elküldi e-mailben, mert ott nincs helyi rádió, sem Mátészalkán, sem Fehérgyarmaton, sem Csengerben. A rádió jelenlegi székhelyét lassan kinövi. /Fábián Ágnes: Kétéves a szatmárnémeti City Rádió. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 7./
